A digitális világ ügyletei
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adóztatása
A digitális technológia fejlődésének köszönhetően egyre több országban történnek olyan irányú fejlesztések, amelyek lehetővé teszik, hogy egymással összekapcsolt gépek képesek legyenek egymással automatikusan kereskedni. A hagyományos szerződések helyett „okos szerződések” köttetnek, vagyis a szerződések feltételeit az összes érintett egyetértése alapján programozzák. Az „okos szerződések” lényege, hogy valamilyen feltétel bekövetkezéséhez köthető ügyletek, események automatikusan végbe mennek, azok pillanatok alatt ellenőrizhetők és elszámolhatók. Ma már valóság, amiről egykoron álmodni tudtunk. Napjainkra a számítástechnika és az internet olyan fejlettségi fokot ért el, hogy a kiadott szoftverek képesek teljes virtuális világokat, gazdaságokat és pénzeket modellezni, pénzügyi tranzakciók lebonyolítását is levezényelni, mégpedig direkt módon, a bankrendszer megkerülésével.
Ehhez pedig vagy ténylegesen létező, valamely országhoz, országcsoporthoz köthető elszámoló eszközt használnak, vagy pedig a tranzakciókban érintettek, vagy bárki más által kitalált kriptovalutát. A kriptoeszközök viszonylag új csoportja, az úgynevezett „stabil kriptopénzek” a közelmúltban jelent meg, és világszerte felkeltette a közvélemény és a szabályozók figyelmét.
A kriptoeszközök népszerűsége töretlenül növekszik, viszont eddig nem volt egyértelmű a hazai szabályozás, ami a parlament elé kerülő új adótörvénnyel megváltozik. A kriptovalutákkal való kereskedelem növekvő volumene szükségessé teszi, hogy az ilyen típusú ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formája beépítésre kerüljön a személyi jövedelemadó rendszerébe.
A parlament honlapján olvasható az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat (továbbiakban törvényjavaslat, amely a kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelem adóztatását egyszerűsíti és egyértelműsíti. A módosítás a személyi jövedelemadóztatást érinti, hiszen a társasági adó alanyai eddig is és a jövőben is vállalkozási nyereség részeként fogják leadózni a pozitív árfolyamnyereséget. A kisvállalati adó alanyai eddig sem és a jövőben sem fizetnek adót, mert ez a kriptoügyletekből származó bevétel eddig sem és jövőben sem képezi részét a kisvállalati adó alapjának. A szabályok megértése korszerű pénzügyi ismereteket is igényel.
A jelenlegi szabályoktól eltérően az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. Kizárólag a személyi jövedelemadó jelenik meg.
A kriptoeszköz
Kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Az elosztott főkönyvi technológia a tulajdonjog nyilvántartására szolgál – legyen szó pénzeszköz vagy más eszköz, vagyonelem tulajdonjogáról. Az elosztott főkönyv olyan tranzakciós adatbázis, amely több számítógépből álló hálózaton oszlik el, nem pedig központi helyen tárolják. Rendszerint a hálózat minden tagja számára olvashatók az információk, és jogosultságtól függően kiegészíthetők. Az elosztott főkönyvi platform vagy technológia egyfajta adatbázis, amely csomópontokat vagy más számítási rendszereket használ az adatok tárolására. A hálózat minden csomópontja elmenti a főkönyv pontos másolatát. A rendszer minden frissítését külön rögzítik, majd maga a csomópont frissíti. A legizgalmasabb az, hogy az elosztott főkönyvi platform nem függ egyetlen központi hatósági rendszertől sem.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügylet
A törvényjavaslat értelmében kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül minden olyan ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.
Figyelni kell tehát arra, hogy adóköteles ügylet kizárólag akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át az ügylet adómentes. Az adóztatás akkor jelenik meg, ha a kriptoeszköz fiat pénzre vagy másra eszközre cserélődik.
A kriptoeszköz megszerzésének lehetőségei
- a kriptoeszköz megszerzésének egyik legegyszerűbb módja a vásárlás,
- a másik lehetőség a kriptoeszköz „előállítása”, ami bányászatnak is nevezhető. Ebben az esetben későbbiekben bevételt megállapítani nem kell.
- kriptoeszköz bányászkodáshoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködés. Ebben az esetben későbbiekben bevételt megállapítani nem kell.
- nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte, vagyis kriptoeszközért értékesített.
- tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte, a bevétele kriptoeszközben (pl. Bitcoin, Etherneum, Litecoin, Dash stb.) keletkezett.
Az ügyleti nyereség/veszteség
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül. Jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Az üzleti nyereség árfolyamnyereségként kerül megadóztatására, de vajon hogyan kell majd ezt a nyereséget kiszámítani?
| A tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek |
| a kriptoeszközök vásárlására fordított igazolt kiadás |
| a kriptoeszköz bányászattal vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre került megszerzésre, akkor a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás |
| az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra |
| a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások |
| Ügyleti eredmény (üzleti nyereség/üzleti veszteség) |
Ügyleti bevételt nem m lehet megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg. Ez azonban csak akkor igaz, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt. A másik feltétel pedig az, hogy az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg. Nem teljesen egyértelmű számomra, hogy ez havi vagy éves minimálbér. Valószínűsítem, hogy a minimálbér havi összegéről van szó. Ezt azonban pontosítani szükséges.
A törvényjavaslat 5. § (3) bekezdése értelmében az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Számomra csupán az a kérdés, hogy hány forint egy kriptoeszköz átruházásának szokásos piaci értéke, hiszen jelenleg a kriptoeszközökre hivatalos árfolyamjegyzés nincs és az árfolyamuk igencsak fluktuál. Véleményem szerint szokásos piaci érték lehet a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben megállapított átváltási árfolyam.
Az adókiegyenlítés
Az adókiegyenlítés fogalma nem ismeretlen a tőkepiaci műveleteket végzők számára. Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével.
Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.
Átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, az új szabályok szerint megállapíthatják a jövedelmet és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe
A bizonylatolás
Kérdésként merül fel, hogy milyen bizonylatok állnak rendelkezésre kripto ügylet esetében és azt ki fogja kiállítani? Magánszemélyek esetében javasolt a részletes nyilvántartás: személyi adatok, tranzakció típusa, dátuma, mennyisége, árfolyam, jóváírás időpontja stb. A kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot.
A személyes tranzakciók tartalmára a hatóság nem lát rá, de abban a pillanatban, ahogy a külvilággal kapcsolatba kerül a kriptopénz, annak nyoma marad, ami a hatóságok számára felfejthető. Egyértelmű például, hogy ha egy magánszemély a bankszámlájáról utal át pénzt egy kriptopénz kereskedelmi oldalra, vagy onnan kap utalást.
Az adóztatási jog
A magánszemélyek esetében joggal merül fel a kérdés, hogy hol, melyik országban adózik a kriptoeszközzel folytatott ügyletből eredő nyerség. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez ismerni szükséges az érintett országok közötti adóegyezmény szabályait, feltéve, hogy Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal. Ezek a kétoldalú Egyezmények direkt módon nem térnek ki a kriptovalutákból származó jövedelmekre, de azt meghatározzák, hogy az egyes jövedelmeket az illetőség országa vagy a jövedelem forrásországa jogosult adóztatni.
Forrás: 5percado.hu
